Varga Katalin

okleveles ápoló

LÉGZÉS FUNKCIÓS VIZSGÁLAT

A légzésmechanika megfigyelése egészséges emberen:

• Légzés típusa: mellkasi
• Be-, kilégzés aránya megközelítőleg 1:2
• Légzés frekvencia: 16'
• A légvételek üteme: egyenletes
• A légzés amplitúdója: egyenletes
• Légzési segédizmok: nyugalomban
• Légzési hang: puhasejtes vagy érdes alaplégzés
• Mellkasi deformitás: nincs

Légzésfunkciós vizsgálat

A légzésfunkciós vizsgálattal a légzőrendszer statikus és dinamikus értékeit határozzuk meg. A statikus vizsgálat során a légzési térfogatokat mérjük, míg a dinamikus méréseknél a be-, ill., kilégzés sebességét és mennyiségét vizsgáljuk. A statikus paraméterek erőkifejtéstől nem függnek. A dinamikus paraméterek forszírozott vitálkapacitással, maximális belégzés után maximális kilégzés.

A vizsgálat során egy indirekt módszert is alkalmaznak, nevezetesen a Pletizmográfot, amely a tüdőben maradt levegő térfogatát méri.

Statikus paraméterek:

IVC: Inspirácios vitálkapacitás

Erőkifejtéstől független. Nyugalmi vitálkapacitás: 2-3 nyugodt légvétel után maximális be-, kilégzés.

Dinamikus paraméterek:

FEV 1: az első másodpercben kilégzett levegő mennyisége.

Forszírozott vitálkapacitás - maximális belégzés után maximális kilégzés.

PEF: csúcsáramlás.

A legnagyobb sebesség a kilégzésnél. Obstruktív légzőrendszeri elváltozásoknál csökkent értéket mutat. A beteg ezt a paraméterét otthonában is tudja monitorozni, egy kis készülék segítségével, és amennyiben állapotában hirtelen rosszabbodás következne be, idejében fel tudja keresni, kezelő orvosát.

FIV1: az első másodpercben belélegzett levegő mennyisége.

Ezt a paramétert nem analizálják minden esetben, de légúti szűkületeknél, ill., azok gyanújánál igen fontos.

Pletizmográf (indirekt módszer):

Egy zárt kamrában végzik a vizsgálatot, ahol állandó nyomás uralkodik. A beteg csak kicsi be-, kilégzéseket végez, szinte csak „lebegteti" a levegőt. A berendezés a kamrában és a szájüregben uralkodó nyomás alapján számolja ki a tüdőben lévő nyomást, és a tüdőben lévő levegő térfogatát.

Reziduális térfogat: az erőltetett kilégzés után a tüdőben rekedt levegő mennyisége. A pletizmográf mérései alapján ezt az értéket is kikalkulálja.

Obstruktív tüdőbetegségeknél mivel az exspiratio nehezített, mindig magasabb ez az érték, vagyis a tüdő „felfújt" állapotban van.

Restriktív tüdőbetegség (pneumonia, oedema pulmonum) esetén a statikus paraméterek arányosan csökkennek az elváltozás mértéke szerint. A Tiffeneau-érték normális obstruktív kórképekben (asthma bronchiale, emphysema pulmonum) a FEV1, és a PEF csökken, míg a reziduális térfogat mennyisége emelkedik. 

Provokációs vizsgálat

Időszakosan jelentkező panaszok esetén alkalmazható differenciáldiagnosztikai eljárás, melynek az a lényege, hogy szándékosan provokálják a tünetek megjelenését.

Módjai:

1. 10%-os KCl inhaláltatása - 140 belégzés

2. Terhelés, 15 perc futópad, ha a vizsgált személy anamnézisében nincs az ilyen típusú terhelés kontraindikálva.

Amennyiben a vizsgálat során a FEV1 értéke 20%-al csökken, asthma bronchiale állhat a háttérben. 

Légzésfunkciós vizsgálat kivitelezése

A beteg beül a vizsgáló kamrába, az orrát egy orrcsipesszel befogjuk, azért, hogy csak a száján tudjon levegőt venni, egy csutorán keresztül. A beteg az általunk adott instrukciók alapján fog lélegezni, az első vizsgálatok még nyitott ajtónál történnek. 3-4 nyugodt légvétel után felszólítjuk a beteget, hogy egymás után háromszor produkáljon maximális ki-, ill., belégzéseket.  A kabin ajtaját ezek után zárjuk be, ilyenkor a pletizmográf kalibrál, majd a nyomás a kabinban egyenletessé válik. A beteg ilyenkor egyenletesen piheg, úgymond lebegteti a szájában a levegőt. A vizsgálati eredmény akkor értékelhető, ha a légzési frekvencia nem túl magas, ill., az áramlás egyenletes.

Értékelés:

A számítógépbe be kell vinni a beteg pontos adatait, mivel a kalkulált eredmények kiszámításához ezek elengedhetetlenül fontosak. A mért adatok mellett megkapjuk a normál értékeket, ill., a számolt „valós" értékeket. Az első oszlop paraméteri, a bevitt adatok, a másodikban a normál értékek szerepelnek ún., referencia-értékként, e két oszlop eredményei adják a harmadik és negyedik oszlopban található mért ill., kalkulált eredményeket. A harmadik oszlopban találhatók: a várt értékhez képest hány százalékot teljesített a páciens. A negyedik oszlopba pedig az eltérés van feltüntetve + ill., - előjellel.

A Tiffeneau index 70% felett normális.

Exspiratios: FEV1 x 100%

                              VC

 

Inspiratios: FEV1 x 100%

                           VC

 

Diffúziós kapacitás mérése

A vizsgálatot is egy számítógéppel összekötött diagnosztikai berendezés segítségével végzik. Lényege abban áll, hogy a belélegzett gázkeveréket pontosan meghatározzák, majd a kilélegzett gázkeveréket analizálják, ez által képet kaphatunk a gázcsere minőségéről, gyorsaságáról, ill., esetenként akadályoztatottságáról. A gázkeverék oxigénből, nitrogénből, széndioxidból és héliumból áll, pontosan meghatározott mennyiségekben, a gázkeverék kalibrálását a műszer automatikusan végzi. A vizsgálat alapját az adja, hogy a gázok különböző módon, ill., idő alatt kötődnek a szervezetben. A vizsgálat alkalmával a beteg 1-2 percig ezt a gázkeveréket lélegzi, majd egy nagy légvétel után a kilégzett gázkeverék koncentrációit analizálja a számítógép.

Degeneratív elváltozásokkal járó kórképekben, az alveoláris térben bekövetkezett elváltozások mértékéről nyújt tájékoztatást ez a vizsgálat.                   

           

 

 

 

 

 

Oldal: Légzés funkciós vizsgálat
ÁPOLÁSTUDOMÁNY - © 2008 - 2024 - apolastudomany.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat